Akkor és most:

A templom eléggé központi fekvésű még annak ellenére is, hogy innen már elég közel van a falu széle. Építésének pontos idejét nem ismerjük. A községben létező köztulajdonokról 1939-ben összeállított leltár 1626-ra teszi – minden forrás megjelölése nélkül – annak idejét. Hosszú ideig elhanyagolták és kérdéses, hogy 1710-es években újraépítették-e, de bizonyítottan a református gyülekezet 1760-ban nagy renoválást végzett rajta. Ennek bizonyítékát a Sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban találhatjuk ahol a barátosi templom festett kazettás deszkamennyezetének felirata azt jegyzi: “… Isten dicsőségére szenteltetett templom melyet a maga költségén megújított a barátosi nemes reformata eclesia 1760 esztendőben die XXVIII junii“.

1798-1800 között a templomot nyugati irányba megnyújtották. Alig fejezték be a munkálatokat 1802-be hatalmas földrengés nagy károkat okozott a templomban. A templom nem omlott ugyan le, de annyira elhasadozott, hogy többé nem mertek istentiszteletre oda járni. A torony teljesen leomlott vagyis eldölt. 1805-ben kezdik el újraépíteni, amit 1812-re be is fejeznek Isten dicsőségére a maguk költségén. Viszont alig telik el pár évtized és újabb csapás éri a templomot, amikor 1838 január 23.-án ismét hatalmas földrendés rázza meg. 1847-ben az akkori megyebíró (gondnok) kezdeményezésére új torony építésébe kezdenek. 1850-re be is fejezik.

A templom történetében az utolsó nagyobb változás 1910-ben volt, amikor a festett kazettás mennyezetet lebontották és a falakat megmagasították. A 126 kazettából álló mennyezet ma a Sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum néprajzi részlegének nagytermét ékesíti ami százötven éven át volt valóságos dísze a barátosi református templomnak.

A szószékról szóló ismereteink elég szegénysek, annyit lehet tudni, hogy 1676-ban építtették kőből, a jelenlegi vakolt szószék építéséről nincs pontos adat. A szószék feletti korona fából faragott felirata a következő: “1884. évben megért 50 éves házasságunk emlékére Barabás Antal és neje Bodola Rozália.”

Az orgonát 1794-ben állítatta be a barátosi gyülekezet először a templomba. Ez az orgona 116 évig szolgált a gyülekezetben. Ennek a helyére építették a brassói Csofflek testvérek 1910-ben a jelenlegi egy manuálos pedállal ellátott orgonát, amit a a 90-es években villamos erőre állítottak át.

A barátosi gyülekezet, hogy mikor öntetett először harangor arról nincs tudomásunk, annyit lehet tudni, hoy 1758 augusztusában vásárolt a gyülekezet egy új harangot. Az eddigi ismeretek szerint az 1802-es nagy földrengéskor két harang ment tönkre. A nagyobbikat azonnal újraöntötték, melynek felirata a következő volt: “Barátosi Ref. Ekkla maga költségén öntette 1802”. Hét év mulva került sor a másik harang újraöntésére aminek a felirata: “1809-be az az tavaj ontette a Barátosi Ekkla a maga költségein”

1879-ben önteti a gyülekezet a jelenlegi kisebbik harangot az 1802-es harang anyagát felhasználva. 1916-ban elvitték a háborúba az 1809-ben öntött harangot és helyette vásárolt az egyházközség 1923-ban a nagyszebeni Schill harangöntő gyártól harangot, amit 1944-ben a második világháborúban ugyancsak elvisznek. 2000-ben még egy harang van a toronyban, majd 2007-ben öntetett a gyülekezet saját harangot, így már újra 2 harang szól a toronyban. 2017-ben Mirce Ferenc néhai gondnok még egy harangot adományozott az egyháznak. Így három harang volt a gyülekezet birtokában.  Ft. Kató Béla püspök úr halottai emlékére haranglábat állíttatott így 2021 árilisában a toronyban levő 2007-ben öntett harangot az új 2017-ben adományotott haranggal cserélték le illetve a gyülekezet által öntett 2007-ben öntettett harang jól látható helyre a temetőbe került ahol lélekharanghént szolgál.