A szeretet türelmes, jóságos, mert: beleérző, akaratfejlesztő, rendre nevelő.

A szeretet nem irigykedik, mert: vállalja a gyermeket terheivel, a több gyermeket gondjaival, sokféle problémával együtt.

A szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel, mert: a gyermekek kérdéseire élményszerű választ ad, félelmeit feloldja, a produkáltatástól és csodagyerekségtől megóvja, még tanulni is kész érte.

A szeretet nem viselkedik bántóan, mert: a gyermeknek tett ígéreteit betartja, a dackorszaka alatt vele van és beleérez, a gólyameséktől megvédi, idejében és megfelelően felvilágosítja és nem rémisztgeti.

A szeretet nem keresi a maga hasznát, mert: áldozatos, ha kell, önfeláldozó, csendet tud biztosítani a gyermek számára, a gyermek tulajdonát tiszteletben tartja, adni, ajándékozni is megtanítja.

A szeretet nem háborodik fel, mert: sohasem ütlegel, szülői összhangban büntet és jutalmaz, zsilipelve dicsér és fedd.

A szeretet nem rója fel a rosszat, mert: nemcsak megbocsát, el is felejt, betartja a jézusi sorrendet, pofonokat nem utalványoz, a gyermek tetteinek indítóokaira figyel.

A szeretet nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal, mert: a szülő és a gyermek közt jó kapcsolatot teremt, nem kendőzi az ügyeskedést ügyességnek, a gyermek igazát is elismeri.

A szeretet mindent eltűr, mindent remél, mert roskadozva sem roskad össze, sohasem zsugorít, növelve — nevel.

A szeretet soha el nem múlik, mert: az Isten a szeretet (Agapé), azért nem múlhat el, Benne és belőle élünk.

„Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened! Megerősítelek, meg is segítelek, sőt győzelmes jobbommal támogatlak.” (Ézs. 41,10)

— Gyökössy Endre