Mihály Ferenc restaurátor és csapata több évig dolgozott az orgonával szemben lévő karzat kazettáinak restaurálásával. 2024. június 13-án építették vissza eredeti helyükre, és vitték el az orgona karzatának kazettáit restaurálás céljából.

Történeti áttekintés

A 18. század a református egyházművészetben jelentős változásokat hozott. Az egyre szélesebb körben elterjedő festett faberendezések készítésére Erdély területén több mesterre és műhelykörre van adatunk, akik a reneszánsz díszítéshez szorosabban kötődő 17. századi mennyezetfestést tovább gazdagítják, részben megújítják.

A barátosi templom kazettás mennyezetét — a rajta lévő felirat alapján — 1760-ban készítette el egy nevét fel nem táró festőasztalos. Az egyházközség papja ekkor Balogh Sándor volt. A barátosi református templom mennyezetének mai sötétkék alapszíne megtévesztő: egy világosabb kék színű mennyezetet mázoltak át sötétebb tónusúra.

A barátosi templom mindkét karzatmellvédjén súrlófényben a többrétegű átfestés alatt gazdag virágornamentikás festések rajzolódnak ki. Napjainkig vitatott, hogy egyetlen személy, vagy több ember festhette ezeket a háromszéki mennyezeteket és templomberendezéseket.

A kazetták viszontagságos sorsa

1760 után a templom még számos átalakításon, nagyításon, újjáépítésen ment át. 1802 októberében hatalmas földrengés rázta meg a vidéket, amely Háromszék csaknem valamennyi templomában nagy károkat tett. Az 1838-as földrengés után szintén súlyosan sérült a templom, kijavítását 1848–50 között végezték el.

1878-ra, a „templom mennyezeten támadt bomlás” miatt az épület ázni kezdett, ami a kazetták fokozatos károsodásához vezetett. Az 1904-es leltárban találjuk az első részletesebb leírást: „A templom deszka mennyezete 134 koczka alakú égszínű fresco festménnyel van kiczifrázva. Mindenik koczka különböző figurákból áll. A sok csudálatos festmény között még gólya is van, oroszlán is van, de egyforma figura nincsen még kettő is. Nagyon érdekes műemlékek.”

A sürgős templomjavításra 1910-ben került sor. Roediger Lajos múzeumi munkatárs értesítette a Székely Nemzeti Múzeumot az értékes mennyezet veszélyeztetett helyzetéről. Csutak Vilmos történész-muzeológus kétszer látogatta meg a barátosi templomot, és 1910. május 26-án a kazettás mennyezet a Székely Nemzeti Múzeumba került — ahol azóta is őrzik.

2024-ben, több évi restaurálást követően, a kazetták egy része visszakerült eredeti helyére. Ez nemcsak épületi értéket, hanem lelki örökséget is jelent a gyülekezet számára.

Forrás: Szőcsné Gazda Enikő – Mihály Ferenc: A barátosi református templom kazettás mennyezete. Acta Siculica 2012–2013, 625–644.