Évekkel ezelőtt olvastam egy történetet. Egy kisfiú az óceán partján nagy buzgalommal lehajolt és valamit a vízbe dobott. Arra járt egy idős férfi és szóba elegyedett vele, kérdezte: mit csinálsz itt egyedül a parton ilyen buzgón? A fiú azt válaszolta: Visszadobom a tengeri csillagot a vízbe. Az idős férfi csodálkozva kérdezte, hogy annak mi értelme van. A fiú azt válaszolta: ha nem dobom vissza őket, el fognak pusztulni és hamarosan lehajolt megint egy tengeri csillagért amit aztán a vízbe dobott. Az idős férfi így folytatta: sokezer tengeri csillag van a parton, hosszú kilómétereken keresztül, nem tudod mind megmenteni őket, nem gondolod hogy a munkád fölösleges? A fiú így válaszolt: nem tudom az összes tengeri csillagot megmenteni, de például ennek az életét megtudom menteni és aztán vízbe dobta a kezében levő tengeri csillagot.

Ennek a történetnek az alapján gondolkodtam el rajta, hogy mit tehetnek olyat ami hasznos lenne a közösség számára. Olyan világban élünk, ahol az idegen nyelvtudás és beszéd nélkül nem tudunk igazán boldogulni.

Lassan kezdtem megismerni a falu lakóit és akkor gondoltam arra hogy a gyermekeknek talán jól jönne ha a román és az angol nyelvtudásukat egy kicsit gyakorolnánk. Ők azok, akiknek erre a legnagyobbb szükségük lenne, ők lesznek azok, akik az életet majd egy adott ponton tovább viszik és tovább adják. Így születtek meg a keddi órák az egyházközségben.

Sokszor nem egyszerű megtalálni a közös témát egy 8 éves kisiskolással és a 11-12 évesekkel, de úgy látom hogy jó irányba tartunk. Egyre bővül a szókincsünk és a gyermekek egyre bátrabbak mondatokba foglalni a megtanult szavakat. Lassan egy szép kis csoporttá válunk, hiszen az alapevünk az, hogy tiszteljük egymást, segítsünk egymásnak és mindenki fontos, mindeki számít, a legkisebbtől a legnagyobbik. Ezáltal mindenkinek lehetősége adódik arra hogy egy apró jócselekedetet végrehajtson és -visszatérve a történethez-, mindenkinek lehetősége van arra hogy a maga módján egy-egy tengeri csillagot visszadobjon az óceánba.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk jövőre is!

Máthé Izabella
gyülekezeti román és angol tanárnő