Bizony mondom néktek: ha akkora hitetek volna, mint egy mustármag, és azt mondanátok ennek a hegynek: Menj innen oda! – odamenne, és semmi sem volna nektek lehetetlen. (Mt 17,20) Mi nők, életünk során szerepek és feladatok sokaságát kell megéljük, illetve teljesítsük. Leánygyermekek, feleségek, anyák, dolgozó nők, barátnők… sokunk számára itt nem is ér véget a sor. Ez természetesen lehetetlen lenne elegendő szeretet, tudás, energia, rálátás, hit nélkül. Sokszor saját magunkon is elcsodálkozunk, amikor egy – egy fárasztó nap után megállunk egy percre és végig gondoljuk, hogy egyetlen nap alatt hány féle szerepet éltünk meg és hány feladatot teljesítettünk. Ilyenkor feltesszük a kérdést: hogyan is tudnánk ezt Isten gondviselő szeretete nélkül tenni? Állandó aggodalmaskodásaink, féltéseink, családjaink, gyermekeink, közösségünk iránt, milyen erőtlenné és gyengévé tennének minket, ha nem erősödnénk meg újra és újra a hit által. Ha nem éreznénk Isten közelségét és szeretetét. Mihez kezdenénk a mustármagnyi hit nélkül, mely éleslátókká, körültekintőkké, magabiztosakká, bátrakká tesz minket? Ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk azokat a feladatokat, próbatételeket, amelyeket Isten állított elénk, szükségünk van hitünkre, önbizalmunkra, tudásunkra és közösségünkre.
A 2022. évben a nőszövetségi alkalmakat egy ideig péntekenként, ősztől csütörtökönként tartottuk. Kis csoportunk inkább csak imádkozó közösségként működött, ám ezek a közös imák rendkívül fontosak és értékesek voltak mindannyiunk számára. Együtt dicsérni Istent, és adni hálát, megosztani egymással örömöt – bánatot, könnyíteni egymás terhein és úgy menni haza,családjainkhoz, hogy feltöltekezünk Isten és egymás szeretete által, igazi erőforrás egy újabb hét próbatételeihez. Személy szerint nagyon szerettem azokat az alkalmakat is, amikor szélesebb körben találkoztunk más gyülekezetek nőszövetségi csoportjaival. Ilyen volt 2022. május 7. – én az Orbaiteleken szervezett nőszövetségi imanap, melyen a házigazada teleki és a székelytamásfalvi gyülekezetek asszonyaival találkozhattunk. Július 22. – én, a Kálvi – hét keretében, Ikafalván szervezett nőszövetségi találkozón képviseltük gyülekezetünket.
December 4. – én a Kárpát – medencei imanap keretében szervezett kovásznai, nőszövetségi találkozón, a Kézdi – Orbai Egyházmegye nőszövetségeinek közösségében imádkoztunk családjainkért, egyházunkért, nemzetünkért. Jó hangulatú, közösségi alkalom volt november 24. – én az adventi koszorúkészítés. Ennek keretében templomunkba is készült koszorú, melynek gyertyáit vasárnapról – vasárnapra gyülekezetünk legifjabb gyermekei gyújthatták meg igazi lelkesedéssel. Hisszük és valljuk, hogy az igaz keresztyén lelkületű ember, az imádkozáson és az éneklésen kívül jó cselekedetekkel is dicséri az Urat. „A ti hitetekhez ragasszatok jó cselekedeteket…”- olvashatjuk Péter apostol második levelének az
elején. Az Isten dicsőségére és a többiek iránti szeretből végzett szolgálatra legkézenfekvőbb lehetőségek a gyülekezetben szervezett közösségi alkalmak, tevékenységek. Isten áldása kísérje mindazoknak életét és munkáját, akik a szeptember 24. és október 29. közötti időszakban szervezett Bibliahéten elkészítették a gyermekek tízóraiját és így járultak hozzá a tevékenység eredményességéhez, jó hangulatához.Továbbá szálljon Isten áldása mindazok életére is, akik adományaikkal hozzájárultak – járulnak ahhoz, hogy gyarapítsuk, építsük – szépítsük egyházközségünket. A 2021 – ben indított adománygyűjtés tette lehetővé azt, hogy két új szőnyeget vásárolhattunktemplomunkba az év elején. Ezek a szőnyegek megkapták méltó helyüket a templom központi részén. Reménykedünk, hogy az elkövetkezőkben hozzájuk illő futókat is tudunk majd vásárolni.
Ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk a Református Nőszövetség céljaival és tevékenységével azonosulni, a közösségben adódó problémák orvoslásán, a közösségi élet megújításán fáradhatatlanul munkálkodni, szükségünk van egymásra. Szükségünk van arra, hogy erőnkhöz és lehetőségeinkhez mérten ott legyünk, ahol a családjaink, gyermekeink és mimagunk életében jó, megtartó erővel bíró események történnek, legyen szó közös imádságról, egyházközségi tevékenységekről, közösségi alkalmakról.Jézus arra tanít, hogy a mustármagból lehet hatalmas fa, a kicsiből is lehet nagy, az erőtelenből erős, a reménytelenségből remény –csak hinni kell s e hitet cselekedetekbe ültetni. ( Pap Mária). Ez a tanítás vezéreljen bennünket a 2023. évben is és tegye lehetővé mindannyiunk számára a közösségi szolgálatot és az Istentől megáldott életet!
Tánczos Szende, nőszövetségi tag
