„Harcold meg a hitnek szép harcát, nyerd el az örök életet, amelyre hívattattál..”.

(1Tim 6,12)

Barátoson, bár voltak erre irányuló próbálkozások, a 2021. év februárjában sikerült csak megalakítani a református nőszövetséget, egyelőre még nem hivatalos formában. “A nőszövetségi tevékenység sokszínű. Az elsődleges cél a hitélet ápolása: úgy élni a családban asszonyként, családanyaként, hogy gyermekeinket imádságos életre neveljük és megtanítsuk a keresztyén értékekre” – valljuk Borsos Melinda nőszövetségi elnökasszonnyal.  További cél az önkéntes munka felvállalása a gyülekezetben: hitünk és legjobb tudásunk szerint együtt munkálkodni azon, hogy a közösséget, amelybe beleszülettünk és amelyben élünk erősebbé, szilárdabbá  tehessük. Egymás felvállalása, megsegítése, az egymás iránti elköteleződés, a közösségi élet megújítása és közösségibbé tétele olyan nemes feladatok, amelyekért együtt munkálkodni Isten gondviselő szeretetében, érdemes. A rendszeres, csütörtökönkénti  bibliaórák, találkozók, a gyülekezetben végzett önkéntes munka nem csak a tagok egyéni feltöltődését, hitben való megerősödését szolgálják, hanem ezáltal a családok, a közösség megerősödését is. Közös útkeresésünk a kezdeti nehézségek dacára is mozgalmasan indult. Végig pörgetve a tevékenységnaplót sorra elevenednek meg azok az alkalmak, amelyek formáltak, erősítettek bennünket. Együtt mélyültünk el az önismeretben és jártunk körül olyan, az emberi élet minőségét meghatározó témaköröket, mint a szeretet, Márk Linda – Mária pszichológus irányításával. Első önkéntes szerepvállalásunk az egyetemes imahétre való felkészülésünk is egyben: ajándék könyvjelzőket varrtunk a szolgálattevő lelkipásztoroknak. Ez a tapasztalat segítségünkre volt akkor is, amikor a  Szabó Jenő magyar történelmi vetélkedő résztvevőinek is készítettünk hasonló könyvjelzőket. Süteményekkel készültünk az olyan gyülekezeti alkalmakra, mint a Diakónia Keresztyén Alapítvány, valamint Rácz Csaba pénzügyi szakember fogadása és sütöttünk mézeskalácsot az idősek számára készített karácsonyi csomagokba.  A vakációs bibliahéten szendvicseket készítettünk a gyerekeknek, de főztünk “pityókatokányt” gyülekezetünk ifjainak is. Együtt takarítottuk ki és készítettük elő a templomot a konfirmációra, majd augusztus végén a temetőkerti harangláb, a felújított templom és a szabadidőközpont átadása alkalmából szervezett hálaadó ünnepség lebonyolításából is kivettük részünket: takarítottunk, díszítettünk, főztünk és felszolgáltunk, majd ismét takarítottunk. Eleget tettünk különböző nőszövetségi meghívásoknak: szeptemberben Székelytamásfalván imanapi találkozón, majd októberben  a Kézdi – Orbai Egyházmegye Esperesi Hivatala meghívására vettünk részt a Felsőcsernátoni Malomkertben  tartott találkozón,  a mentális és lelki egészség világnapja alkalmából. Végiglátogattuk az orbaiteleki, szörcsei ésszékelytamásfalvi nőszövetségeket, és mi is vendégül láttuk őket december 2. – án, a Biblia és a pénz című előadás keretében, amelyet a már említett Rácz Csaba, a Kézdivásárhelyi Egyházmegye főgondnoka tartott számunkra. November 25. – én adventi koszorúkat készítettünk, hogy kellőképpen felkészítsük magunkat és környezetünket a karácsonyra.

Természetesen együttléteinkből nem maradt ki a játék, a szórakozás, és a sok – sok nevetés sem. Kis számú közösségünket csak még erősebbé és elhivatottabbá tette az a kirándulás, melyet szeptemberben szerveztünk a Gyimesekbe, ahol a varázslatos helyek és a magyar történelmi emlékek csodálata egy gyimesközéploki bobozás élményével egészülhetett ki. Az, hogy ennyire összekovácsolódtunk és közösségként kezdtünk működni mindenekelőtt Szőcs Endre lelkipásztor úr áldozatos és lelkes szerepvállalásának köszönhető, aki nem hagyta, hogy megtorpanjunk és elveszítsük lelkesedésünket.

További terveink? Jövőbeni célunk, hogy ebben az önközpontú, elszigetelődésre ösztönző világban,  amelyben az önkéntes munka, a másokkal való törődés iránti kedv igencsak magcsappant,   megmaradjunk és hittel, szeretettel folytatni tudjuk azt, amit elkezdtünk. Szeretnénk, ha mások is bekapcsolódnának, és  a közös útkeresésben, szolgálattevésben hű utitársaink lennének. Ehhez adjon nekünk Isten erőt, egészséget és kitartást.

                                                           Tánczos Szende, nőszövetségi tag